Közérdekű adatok

1. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

	Adat	Frissítés	Megőrzés
1.	A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
2.	Az országos illetékességű szervek, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal esetében a közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató magyar és angol nyelven Önkormányzatunkra nem vonatkozik.	Negyedévente	Az előző állapot törlendő
3.	A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai	Negyedévente	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
4.	Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő), az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok, az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás, az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzése, tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
5.	A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
6.	A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltendő kérdőív), az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az e törvény szerinti azonosító adatai; a közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
7.	A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványainak címe, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány ingyenessége, illetve a költségtérítés mértéke Önkormányzatunkra nem vonatkozik.	Negyedévente	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
8.	A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
9.	A törvény alapján közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok; a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a benyújtás időpontját követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
10.	A közfeladatot ellátó szerv általközzétett hirdetmények, közlemények	Folyamatosan	Legalább 1 évig archívumban tartásával
11.	A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok szakmai leírása, azok eredményei és indokolásuk	Folyamatosan	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
12.	A közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai	A vizsgálatról szóló jelentés megismerését követően haladéktalanul	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
13.	A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje, az illetékes szervezeti egység neve, elérhetősége, az információs jogokkal foglalkozó személy neve	Negyedévente	Az előző állapot törlendő
14.	A közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményei, időbeli változásuk	Negyedévente	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
15.	A közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező statisztikai adatszolgáltatás adott szervre vonatkozó adatai	Negyedévente	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
16.	Azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv az egyik szerződő fél. Önkormányzatunkra nem vonatkozik. Nincs ilyen szerződésünk.	Negyedévente	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
17.	A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek Önkormányzatunkra nem vonatkozik. Nincs ilyen szerződésünk.	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
18.	A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös és egyedi közzétételi lista Önkormányzatunkra nem vonatkozik.	A változásokat követően azonnal	Az előző állapot törlendő
19.	A közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítás céljára elérhető kulturális közadatok listája a rendelkezésre álló formátumok megjelölésével, valamint a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítható közadat típusokról való tájékoztatás, a rendelkezésre álló formátumok megjelölésével	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával
20.	A 19. sor szerinti közadatok és kulturális közadatok újrahasznosítására vonatkozó általánosszerződési feltételek elektronikusan szerkeszthető változata	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot törlendő
21.	A 19. sor szerinti közadatok és kulturális közadatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért fizetendő díjak általános jegyzéke, a díjszámítás alapját képező tényezőkkel együttesen	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot törlendő
22.	A közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerinti jogorvoslati tájékoztatásáról szóló törvény szerinti jogorvoslati tájékoztatás	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot törlendő
23.	A közfeladatot ellátó szerv által megkötött, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint kötött kizárólagos jogot biztosító megállapodások szerződő feleinek megjelölése, a kizárólagosság időtartamának, tárgyának, valamint a megállapodás egyéb lényeges elemeinek megjelölése	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot törlendő
24.	A közfeladatot ellátó szerv által kötött, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint a kulturális közadatok digitalizálására kizárólagos jogot biztosító megállapodások szövege	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot törlendő
25.	A közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerinti azon jogszabvály, közjogi szervezetszabályzó eszköz, közszolgáltatási szerződés vagy más kötelező erővel bíró dokumentum (vagy az annak elérhetőségére mutató hivatkozás), amely az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadat gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és terjesztéséveé összefüggő költségek jelentős részének saját bevételből való fedezését írja elő a közfeladatot ellátó szerv részére	A változásokat követő 15 napon belül	Az előző állapot törlendő

1. A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege

 

• Magyarország Alaptörvénye  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról Helyi rendeletek egységes szerkezetben, Böhönyei Közös Önkormányzati  Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint  Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata

 

 

 

2. Az országos illetékességű szervek, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal esetében a közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató magyar és angol nyelven

Önkormányzatunkra nem vonatkozik. 

 

3. A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai

 

Az Önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

• rendezvények, közösségi programok szervezése,
• közművelődési, kulturális programok támogatása,
• a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szerveztek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.

Önkormányzati rendelet (njt.hu)

4. Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő), az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok, az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás, az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzése, tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről

 

Ügyintézési iránytű

.Alkategóriák

• Általános igazgatás

 

Állattartás, állatvédelem

 

Összefoglaló állattartással kapcsolatos panaszügyek intézésének folyamatáról és szabályozásáról

Az állattartási panaszügyek egyediek, így a szabálytalan állattartással kapcsolatban konkrét panaszbejelentést kell benyújtani a jegyzőhöz a tartási körülmények megfelelőségének a vizsgálata céljából.

A jegyző állattartási, állatvédelmi feladatai:

Állattartással összefüggő általános szabályok érvényesülése – ellenőrzése

• Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza többek között az állat tartásának általános szabályait (4-5. §), az állatok kíméletére, az állatkínzás tilalmára (6.-8/B. §), az állaton történő beavatkozás, az állat életének kioltására (9. §-12. §) vonatkozó előírásokat.
• A törvény végrehajtására kiadott, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 13-17. §-a szabályozza továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó különleges rendelkezéseket.
• Ezen túl az állattartásra külön jogszabályok számos előírást tartalmaznak, mint például a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet, az élelmiszerlánc és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv., továbbá az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény.
• A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat jegyzője állatvédelmi hatóságként az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, illetve a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet megsértése esetén, az állatok védelme érdekében különböző intézkedéseket tehet, mint például: az állattartás helyszínén helyszíni szemlét tarthat, az állattartással kapcsolatosan iratokba betekinthet, az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet.

 

Ebrendészeti feladatok ellátása – ebösszeírás végzése

• a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet 17/B § (10) bekezdése értelmében 2013. január 1. napjától a négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható, ezért kérem, amennyiben a jogszabályban meghatározott kötelezettségének még nem tett eleget, úgy szíveskedjék a transzponderrel nem rendelkező ebeket állatorvosnál megjelöltetni.
• Az ebösszeírásban mikrochippel ellátott és az állatorvosnál korábban bejelentett, a központi nyilvántartásban már szereplő, valamint a bilétával rendelkező és a helyi nyilvántartásban szereplő ebeket is be kell jelenteni.
• Az ebtulajdonosok az ebösszeírást követően is kötelesek az adatokban bekövetkezett változásokat, szaporulatot írásban bejelenteni.
• Az ebösszeírás elmulasztásának jogkövetkezménye- az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet alapján – minimum 30.000,- Ft pénzbírság.
• Bejelentést postai úton, elektronikusan ügyfélkapun, vagy személyes megjelenés útján a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán lehet előterjeszteni.

 

A jegyző mint egyik állatvédelmi hatóság 2021. január 1-től a következő szankciókat alkalmazhatja:
a) figyelmeztetés,
b) közigazgatási óvadék,
c) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e) elkobzás,
f) törvény által megállapított egyéb szankciók: alkalmazására van lehetősége a jegyzőnek például állatvédelmi bírságot szabhat ki, az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti, illetve végső soron az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja, vagy az eset kapcsán más illetékes hatóságot intézkedésre hívhat fel, vagy eljárását kezdeményezheti, a nem kedvtelésből tartott állat tartása esetén képzésen való részvételre kötelezhet, tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezhet.

• január 7-től az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat, továbbá a hatóság az állatvédelmi bírságot helyszíni bírságként is kiszabhatja.
• A bírság megfizetése továbbra sem mentesít más jogkövetkezmények alól.
• Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek, vagy a kormányhivatalnak van lehetősége az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén.

Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy hivatali kapun lehet benyújtani

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,
• amennyiben ismert, az állattartó nevét, címét
• a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását,
• a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,
• a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről.
• bizonyítékok (fotók, tanúvallomás, esetlegesen az állat beazonosítását elősegítő adat, pl: fajta, színe, hívóneve, stb.)

Hatáskör és illetékesség:

Az eljárás illetékességi területe Böhönye, Nemeskisfalud és Szenyér  községek   közigazgatási területe.

Az eljárás illetékmentes.

 

Alkalmazott jogszabályok:

az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

 

Veszélyes állat tartása

 Alkalmazandó főbb jogszabály: a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet 

 

Vadkár

(Alkalmazandó főbb jogszabály: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény)

Az ügyintézés illetékmentes.

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

 

A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.

Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője rendeli ki. A kár becslését a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.

A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.

Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:

- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.

Az ügyintézés ideje 30 nap.

 

Termőfölddel kapcsolatos hirdetmények

A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet alapján a termőföld vagy tanya tulajdonosa az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett.

 

Föld (a Földforgalmi tv.-ben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld, valamint tanya) eladása, illetve haszonbérbe adása esetén az adás-vételi, illetve a haszonbérleti szerződés kifüggesztése az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződést hirdetési eljárással kell közzétenni.

 

Eljárás menete:

• Szerződések és közzétételi kérelem benyújtása
• Anonimizált szerződés kifüggesztése az elővásárlási jog gyakorlása érdekében
• Kifüggesztés előírt határidejét követően az iratok továbbküldése az illetékes mezőgazdasági szakigazgatási szervnek

 

Szükséges dokumentumok:

• közzétételi kérelem nyomtatvány: A földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon előterjesztett közzétételi kérelem. A szükséges formanyomtatvány az alábbi helyen érhető el: http://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/
• vagy 4 eredeti föld adás-vételi szerződés, ebből egynek biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon kiállítottnak kell lennie,
• vagy 4 eredeti föld haszonbérleti szerződés,
• meghatalmazás Ptk. szabályai szerint.

 

Az ajánlatot és a kérelmet személyesen vagy postai úton kell eljuttatni az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A vételi ajánlat - a beérkezéstől, illetve az átvételtől számított 8 napon belül - a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 napra kerül kifüggesztésre (a kifüggesztés időtartamába a kifüggesztés és a levétel napja nem számít be), és mindkét példányára rávezetésre kerül a kifüggesztés, valamint a levétel időpontja.

Az elővásárlásra jogosultak értesítése céljából az ajánlat kifüggesztésének tényéről a jegyző elektronikus úton tájékoztatót tesz közzé a kormányportálon ( www.magyarorszag.hu ).

 Az elővásárlásra jogosult a kifüggesztés ideje alatt az ajánlatot elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot tehet. Ha ilyen nyilatkozat érkezik, akkor az ajánlat eredeti példányával, valamint egy kísérő levéllel együtt továbbításra kerül az eladónak személyesen, vagy postai úton tértivevénnyel.

 

Az eljárás díj- és illetékmentes.

 

Telepengedélyezési eljárás

Szenyér esetében a Marcali Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozik az eljárással kapcsolatos ügyintézés és nyilvántartás.

 

Ügy leírása, folyamata

2013. február 28-án hatályba lépett a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet).

A bejelentéshez, ill. telepengedélyhez kötött ipari tevékenységek felsorolását a Rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. A tevékenységi körök megjelölése tekintetében a TEÁOR számok elhagyásra kerültek, azokat az engedélyezés során, illetve a nyilvántartásban nem kell feltüntetni, de a tevékenységek tartalmának meghatározásakor azok továbbra is irányadók.

Bejelentéshez kötött ipari tevékenységek bejelentése esetén a jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző, amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

Amennyiben az övezeti besorolás szerint a telepen a tevékenység végezhető a jegyző a telepet nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartásba vételt követően a bejelentés másolatát a jegyző az egyes közérdeken alapuló indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendeletben meghatározott szakhatóságok részére megküldi. A bejelentéshez kötött tevékenységek esetében az ágazati jogszabályok betartásának ellenőrzése utólagosan történik.

Telepengedélyhez kötött ipari tevékenységek esetén a telepengedély kiadásának feltétele a szakhatósági hozzájárulások megléte és az, hogy az övezeti besorolás szerint a tevékenység az adott területen végezhető-e. A telepengedély-köteles tevékenységet csak jogerős vagy végleges telepengedély birtokában lehet folytatni.

A telepekről vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül és az önkormányzat honlapján közzétételre kerül.

(Szenyér esetében Marcali honlapon megtalálható www.marcali.hu)

 

A telepengedély kérelem benyújtása és a telep bejelentése kizárólag elektronikusan történik:

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdése alapján az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet (az egyéni vállalkozót is beleértve), az állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles.

Az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne az E-önkormányzat portál.

Marcali Közös Önkormányzati Hivatal ügyfelei számára az E-önkormányzat portálon keresztül biztosítja az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyomtatványokat és szolgáltatásokat.

 

Az E-önkormányzat portál elektronikus ügyintézés szolgáltatásai az alábbi címek bármelyikén elérhetők: 

https://eonkormanyzat.gov.hu
https://e-onkormanyzat.gov.hu
https://ohp.asp.lgov.hu

 

Az ügyintézéshez szükséges díjak, illetékek, azok befizetésének módja:

Az ipari tevékenység bejelentésekor az ügyintézés illetékmentes.

A telep engedélyezésével kapcsolatos eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke 5.000 Ft, melyet banki utalással kell megfizetni a Marcali Közös Önkormányzati Hivatal 10403947-50526586-88891016. számú számlájára.

Az Eüsztv. 9. § (3) bekezdése szerint természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre, egyéb esetben számukra az elektronikus ügyintézés továbbra is választható forma.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfelek papíron benyújtott kérelmei és bejelentései az Eüsztv. 9. § (5) bekezdése értelmében a visszautasításra kerülnek, illetve a bejelentést hatálytalannak kell tekinteni. 

 

Az ügyintézés határideje:

 

Az ipari tevékenység bejelentése esetén a kérelem beérkezésétől számított 8 nap, a telepengedély kiadása iránti eljárásban a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell az ügyet lezáró határozatot meghozni.

 

A jogorvoslat:

A döntés ellen fellebbezni lehet a határozat közlésétől számított 15 napon belül abban az esetben, ha a kérelmező vagy az, akire az engedélyt elbíráló határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit érint, a döntést sérelmesnek tartja. (Például a tevékenység túl nagy zajjal jár és a lakóközösséget ez zavarja.) A fellebbezést a határozatot hozó jegyzőnél kell benyújtani írásban, aki a beadványt köteles a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz (7400 Kaposvár, Nagy Imre tér 1.) továbbítani nyolc napon belül.

A telep engedélyezésével kapcsolatosan, ha az arra jogosult élt a fellebbezés lehetőségével, a határozatot addig nem lehet végrehajtani, azaz a telepengedélyt nem lehet kiadni. A fellebbezés díjköteles, a 6000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat átutalási megbízással - számlaszám: 10039007-00299688-00000000 - a fellebbezési kérelem előterjesztésekor kell leróni.

A jogorvoslati kérelem benyújtására is alkalmazni kell az elektronikus ügyintézés szabályait.

 

Az ügyintézés során alkalmazandó jogszabályok:

• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról,
• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól,
• 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedély rendjéről és a bejelentés szabályairól,
• 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól,
• 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet az egyes közérdeken alapuló indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről,
• 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól.

 

Bejelentés-köteles tevékenységek esetén a jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző, amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja. Amennyiben az övezeti besorolás szerint a telepen a tevékenység végezhető a jegyző a telepet nyilvántartásba veszi.

 

A nyilvántartásba vételt követően annak másolatát a jegyző a Rendeletben meghatározott szakhatóságoknak megküldi, mely alapján a szakhatóságoknak 22 munkanapon belül ellenőrzést kell lefolytatniuk és annak eredményéről az ellenőrzést követő 5 munkanapon belül tájékoztatniuk kell a jegyzőt. Tehát a bejelentéshez kötött tevékenységek esetében az ágazati jogszabályok betartásának ellenőrzése utólagosan történik.

 

Telepengedély-köteles tevékenységeknél a telepengedély kiadásának továbbra is feltétele a szakhatósági hozzájárulások megléte és az, hogy az övezeti besorolás szerint ne legyen kizárt a tevékenységnek az adott telepen történő végzése. Telepengedély kiadása iránti eljárásban továbbra is helyszíni szemlét kell tartani a telepen. A telepengedély-köteles tevékenységet a korábbi szabályozásnak megfelelően továbbra is csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepekről vezetett nyilvántartást az interneten a jegyző közzéteszi.

(Szenyér esetében Marcali honlapon megtalálható www.marcali.hu)

A Rendelet hatálybalépést követő 60 napon belül a jegyző a már működő és érvényes engedéllyel rendelkező telepet a Rendelet 6. számú melléklete szerinti nyilvántartásba veszi. Amennyiben a korábban kiadott engedély alapján folytatott tevékenység a továbbiakban már csupán bejelentés-köteles tevékenység, úgy a jegyző a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a kiadott telepengedélyt /telepengedély megadásáról szóló határozatot/ bevonja

A Rendelet értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokban történő változást /a telep címe, helyrajzi száma, használatának jogcíme, üzemeltetésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés ideje, az ipari tevékenység végzőjének neve, cégjegyzékszáma ill. vállalkozói nyilvántartásba vételi száma, székhelye/ ill. az ipari tevékenység megszüntetését a tevékenység végzője köteles haladéktalanul bejelenteni. A telepen folytatott ipari tevékenység megváltozása esetén az új tevékenység tekintetében a Rendelet 3-8. § szerinti eljárást kell lefolytatni.

 

Talált tárgyak

(Alkalmazandó főbb jogszabály: a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 18/1960. (IV.13.) Kormányrendelet.)

 

Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, 8 napon belül köteles azt a Hivatalba beszolgáltatni. A Hivatal átveszi, és megőrzi a talált tárgyat.

Ha a talált tárgyért a tulajdonos nem jelentkezik, arra a találó igényt tarthat, a beszolgáltatást követő 3. hónap letelte után 8 napon belül személyesen kérheti a dolog használatba adását, amennyiben ezt nem kéri a talált tárgyakat Hivatalunk árverés útján értékesíti.

 

Az eljárás illetékmentes.

Szükséges a találó személyes jelenléte. A találó hozza magával a talált tárgyat (ha lehetséges), és a személyazonosságát igazoló okiratot.

 

Méhek tartása

(Alkalmazandó főbb jogszabály: a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet)

 

A méhek tartásának, a növényvédelmi tevékenységnek és permetezésnek a bejelentése illetékmentes.

 

Növényvédelmi tevékenység (permetezés) esetén a méhészek értesítése azonnal megtörténik.

 

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

 

A kérelem szükséges tartalmi elemei:

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes önkormányzat, jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. (Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 40x30 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni.)

 

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:

- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.

Az ügyintézés ideje: 30 nap

 

Kereskedelmi üzlet működési engedélyezése

Mivel Szenyér a Marcali Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozik, ezért az üzletek bejelentése és nyilvántartása  Marcalihoz tartozik, a vásárlók könyvének hitelesítése is eszerint történik.

A jogszabályváltozásról tájékoztatást az alábbiakban olvashatnak.

 

Ügy leírása, folyamata

2009. október 1. napjától a kereskedelmi tevékenység feltételeit a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI törvény, valamint e törvények felhatalmazása alapján a Kormány 210/2009. (IX.29.) számú, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

A Rendelet szerint a forgalmazott termékkörtől függően az ún. bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységet a kereskedő a települési jegyző részére a Rendeletben meghatározott adattartalommal és csatolandó mellékletekkel bejelenti. A jegyző a kereskedelmi tevékenységet nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül és az önkormányzat honlapján közzétételre kerül.

A bejelentést és nyilvántartásba vételt követően a jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartási számmal együtt a megküldi bejelentő és az érintett szakhatóságok részére.

A Rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a kizárólag üzletben forgalmazható alábbi termékeket:

• kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;
• az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
• állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
• fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
• növényvédő szerek és hatóanyagaik;
• nem veszélyes hulladék;
• az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.
•  

A kizárólag üzletben forgalmazható terméket, vagy ilyen terméket is forgalmazó üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély kérelmet az üzlet helye szerinti települési jegyzőnél kell benyújtani.

A Rendelet értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokban történő változást, illetve a kereskedelmi tevékenység megszűnését a tevékenység végzője köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek.

 

Kérelem és bejelentés benyújtása kizárólag elektronikusan történik:

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdése alapján az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet (az egyéni vállalkozót is beleértve), az állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles.

Az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne az E-önkormányzat portál.

Marcali Közös Önkormányzati Hivatal ügyfelei számára az E-önkormányzat portálon keresztül biztosítja az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyomtatványokat és szolgáltatásokat.

 

Az E-önkormányzat portál elektronikus ügyintézés szolgáltatásai az alábbi címek bármelyikén elérhetők: 

https://eonkormanyzat.gov.hu
https://e-onkormanyzat.gov.hu
https://ohp.asp.lgov.hu

 

Az Eüsztv. 9. § (3) bekezdése szerint természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre, egyéb esetben számukra az elektronikus ügyintézés továbbra is választható forma.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfelek papíron benyújtott kérelmei és bejelentései az Eüsztv. 9. § (5) bekezdése értelmében a visszautasításra kerülnek, illetve a bejelentést hatálytalannak kell tekinteni. 

Az ügyintézés illetékmentes.

 

Az ügyintézés határideje:

A kereskedelmi tevékenység bejelentése esetén a kérelem beérkezésétől számított 8 nap, működési engedélyezés esetén a kérelem beérkezésétől számított 25 napon belül kell az ügyet lezáró határozatot meghozni.

 

Jogorvoslat:

A működési engedély határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül írásban lehet fellebbezést benyújtani határozatot hozó jegyzőnél (8700 Marcali, Rákóczi u. 11.). A jegyző a beadványt köteles a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz (7400 Kaposvár, Nagy Imre tér 1.) továbbítani nyolc napon belül. Ha az arra jogosult ügyfél élt a fellebbezés lehetőségével, a határozatot nem lehet végrehajtani, azaz a működési engedélyt kiadni. A fellebbezési eljárás illetékmentes. 

A jogorvoslati kérelem benyújtására is alkalmazni kell az elektronikus ügyintézés szabályait.

 

Az ügyintézés során alkalmazandó jogszabályok:

• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról,
• 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,
• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól,
• 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről,
• 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól,
• 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet a zenés táncos rendezvények működésének biztonságossá tételéről,
• 55/2009. (III.13.) Korm. rendelet a vásárokról, piacokról és a bevásárlóközpontokról,
• 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól.

 

Hatósági bizonyítvány

A hatósági bizonyítvány kiadásának feltételeit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény tartalmazza. A hatósági bizonyítvány tény, állapot vagy egyéb adat igazolására szolgál. A kérelemre induló eljárásban a hatósági bizonyítvány kiadásának feltétele, hogy az ügyfél a hatósági bizonyítvány kiadásának szükségességét valószínűsítse, továbbá felhasználásának célját is jelölje meg (pl. Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál történő felhasználásra kéri). A hatósági bizonyítvány kiadását meg kell tagadni, ha az igazolni kívánt tény, állapot, vagy más adat más okirattal is bizonyítható; az ügyfél valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri, vagy a hatósági bizonyítvány kiadása jogszabályba ütközik.

 

A hatósági bizonyítvány kiadására az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye van; ahol a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt; vagy amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt. Illetékes továbbá az a közigazgatási szerv, amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza, illetve amelynek területén az ingatlan (termőföld, lakóingatlan, egyéb helyiség) van.

 

Az általános szabály szerint hatósági bizonyítvány kiadása tárgyában a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül kell döntést hozni. A hatósági bizonyítvány megjelenési formáját tekintve közokiratnak minősülő irat, a benne foglaltakat az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.

 

Az ügyintézéshez az ügyfél részéről szükséges:

- az ügyfél hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelme (írásban benyújtott vagy személyesen szóban előterjesztett),

- a bizonyítandó adat, tény jellegétől függően tanúk megjelenése,

- a bizonyítandó adat, tény jellegétől függően okirat vagy más hatósági igazolvány (pl. életbenléti igazoláshoz útlevél, személyi igazolvány) bemutatása,

- az eljárás díj-és illetékmentes

 

Hirdetmények

A bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, a bírósági végrehajtó, NAV, illetve más hivatalos szerv, közigazgatási hatóság által kifüggesztés céljából megküldött hirdetmények a Polgármesteri Hivatal Böhönye Fő utca 26-28. szám alatti épületének folyosóján és a hirdetőtáblán kerülnek kifüggesztésre a küldő szerv által kért időtartamra. A kifüggesztés tartama alatt az ügyfelek a hirdetményeket a hét minden munkanapján megtekinthetik és észrevételt, bejelentést tehetnek a hirdetménnyel kapcsolatban az alábbi elérhetőségeinken. A határidő lejárta után a hirdetményt záradékkal ellátva küldi vissza a Igazgatási Iroda a megkereső szervhez. A hirdetmények kifüggesztésére irányuló eljárás illetékmentes. (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése)

 

A hirdetményi kifüggesztés tartamát és feltételeit az alábbi jogszabályok határozzák meg:

• a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70. § (5)-(6) bekezdés,
• a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 101-102.§-a,
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény 37/B (3) bekezdése,
• a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958 (VII. 4.) IM. rendelet 42.§-a,

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint a közigazgatási hatósági eljárásban hirdetményi úton történő közlésnek van helye: ha az ügyfél lakcíme, székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, visszaérkezett postai küldemény szerint a címzett ismeretlen helyen vagy címen tartózkodik, a lakcímeket nyilvántartó hatóság, vagy más állami szerv megkeresése eredménytelennek bizonyult

 

A HAGYATÉKI ELJÁRÁSRÓL

A hagyatéki eljárást a 2010. évi XXXVIII. törvény szabályozza.

1./ Belföldi hagyaték leltározása iránt:

        a./  a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye,

        b./  ha pedig belföldi lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon

              fekvésének helye szerint illetékes jegyző intézkedik.

2./ Hagyatéki eljárás indulhat:

        a./  hivatalból,

       b./  kérelemre.

3./ Leltározni kell:

        a./  magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlan vagyont

        b./  belföldön maradt ingóságokat csak akkor kell leltározni, ha azok értéke meghaladja

              a 300.000,-Ft-ot és

                    - a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet

                       kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy

                       érdekelt vagy

                    - nincs ismert örökös vagy

                    - az örökösök között a devizajogszabályok szerint külföldinek tekintendő személy

                       is van vagy

                    - a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó,

                       a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá ha a bejelentett hagyatéki

                       teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.

4./ A hagyaték leltározásához szükséges adatok:

        a./  Az örökhagyó vérszerinti leszármazó/k/, végrendeleti örökös/ök/ személyi adatait - név, születési év, hó, nap, anyja neve, lakcíme és adóazonosító jele túlélő házastárs esetében is - valamint saját személyi igazolványát.

        b./  az örökhagyó tulajdonában lévő ingatlanok helyrajzi számát.

5./ A hagyaték leltározásához szükséges bemutatni:

        a./  az örökhagyó nevére szóló takarékbetétkönyvet, folyószámla kivonatot,

        b./  az örökhagyó nevére szóló értékpapírt, részvényt,

        d./  az örökhagyó tulajdonát képező gépjármű esetében a gépjármű forgalmi engedélyét, törzskönyvet, stb.

Állattartási ügyek

Állattartási ügyek

(Alkalmazandó főbb jogszabály: az állatok tartásáról szóló 11/2011 (2011.XI.15.) önkormányzati rendelet)

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

Minden esetben szükséges dokumentumok:

- személyi igazolvány, lakcím igazolvány,

- az eljárás díj-és illetékmentes

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:

- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.

Az ügyintézés ideje 30 nap.

 

Birtokvédelem

Birtokvédelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem

 

Az ügy rövid leírása:

A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).

A birtokos a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.

A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15, tolmács igénybevétele esetén 30 napon belül folytatja le.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.

A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

A keresetlevélnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát, valamint
b) az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.

A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.

Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.
Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni.
A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvben (2013. évi V. törvény) meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották.

 

Ki jogosult az eljárásra?

Az ügyindításra jogosult a birtokos, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

 

A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás  megszüntetését, ezt követően csak polgári peres eljárásban (birtokper) érvényesítheti igényét.

Kizáró okok: A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A jegyző nem vehet részt annak a birtokvédelmi ügynek az elintézésében sem, amelyben az illetékességi területén működő helyi önkormányzat, a képviselő-testület vagy annak szerve az ügy érintettje. A birtokvédelmi eljárásban továbbá nem vehet részt az a jegyző, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

 

Milyen adatokat kell megadni?

A birtokvédelmi eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmazza:

2015. a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,
      b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (ellenérdekű fél),
      c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
      d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
      e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,
      f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

 

Milyen iratok szükségesek?

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.

A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A birtokvédelmi eljárás megindítása illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Jegyző

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő 15 nap, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé 30 nap.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség:

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a határozat megváltoztatása – polgári perben – a bíróságtól kérhető.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. A keresetlevélnek – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell

1. a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát, valamint
2. b) az arra történő utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.

A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti. Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételét.

A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság soron kívül határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja, ellenkező esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja.

Ha a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja, a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében terjeszt elő keresetet.

A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani.

A per megindítása esetén illetékfizetési kötelezettség áll fenn, ez ugyanakkor nem fellebbezési, hanem eljárási illeték. A polgári peres eljárásban az illetékszámítás alapja a per tárgyának – az eljárás megindításakor fennálló – értéke (például kártérítési igény esetén annak összege).

Ha a per tárgyának az értéke nem állapítható meg (például azért mert az igény nem pénzben kifejezhető összeg), az illeték számításának alapja a járásbíróság előtt 350 000 forint.

Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti (például eredeti birtokállapot helyreállítása és kártérítés), az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

Az előbbiek szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint.

 

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A benyújtási határidő:

A fellebbezési illeték mértéke:

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Ki jogosult a birtokvédelemre?
A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.

Kivel szemben illeti meg a birtokost a birtokvédelem?
A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.
A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

Hogyan kérhető a birtokvédelem?
A birtokvédelem két útját szabályozza a Polgári Törvénykönyv, ezek egymást nem zárják ki.
Birtokperben a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Jegyzői birtokvédelmi eljárás egy éven belül kezdeményezhető, a jegyző a tényleges birtoklási helyzet alapján hoz döntést.
A jegyzői birtokvédelmi eljárás kizárólag kérelemre indítható.

Milyen költsége van az eljárásnak?
Az eljárás illetékmentzes, azonban annak lefolytatásával kapcsolatban az alábbi költségek felmerülhetnek:

1. a) a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége,
2. b) a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege,
3. c) az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,
4. d) az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,
5. e) jogszabályban meghatározott, az a)-d) pont alá nem tartozó eljárási költség.

 

A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi

1. a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt,
2. b) birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt.
   
   Mire kell figyelni a kérelem benyújtásakor?
   A kérelemnek tartalmaznia kell a formanyomtatványban megjelölt tartalmi elemeket. Az eljárás eredményessége érdekében a kérelemhez célszerű csatolni bármi más olyan bizonyítékot ami a kérelemben foglaltakat alátámasztja, továbbá a tényállás tisztázását elősegítheti.
   
   Mennyi idő múlva kapok választ?

Az eljárási határidő 15 nap (amennyiben tolmács kirendelésére kerül sor az eljárás alatt, az eljárási határidő 30 nap).

Fontosabb fogalmak

Mi a birtok?
A birtokbavétel egyrészt konkrét (fizikai), másrészt elvont (jogi) értelemben használt fogalom. Jelen esetben a birtok - fizikai értelemben - mindaz, ami hatalmunkban tartható.

Ki a birtokos?
A birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. Birtokos lehet az is, aki ténylegesen nem tartja birtokában a dolgot, azonban a dolog felett tulajdonjoga folytán, vagy más jogcímen hatalmat gyakorolhat. Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
A birtokos lehet magánszemély és jogi személy egyaránt.

Mi a birtokháborítás?
A birtoktól való megfosztásra vezető vagy a birtoklást zavaró magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha nincs jogalapja.

Mit jelent a birtokvédelem?
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.

Vonatkozó jogszabályok

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:1. §, 5:2. § 5:5. §, 5:7. §, 5:8. §

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 562-570. §;

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdés; 39- 42. §, 73. § (1) bekezdés és (4) bekezdés;

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (2) bekezdés;

a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

 

Fakivágás

Fakivágás (Alkalmazandó főbb jogszabályok: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII. 30.) Kormányrendelet)   Illetékköteles: Eljárási illeték nincs az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2021. január 1. napján hatályba lépett módosítása értelmében   Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.   A kormányrendelet hatálya a fákra, cserjékre (együttesen: fás szárú növényekre) terjed ki. A rendelet hatálya azonban nem terjed ki: a) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre. b) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre. c) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre. d) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre. e) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó területre.   A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás: A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kivágás indokát b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát c) az érintett terület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését d) a fás szárú növény darabszámát, fajtáját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint f) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszán és hely feltüntetésével. A jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja ha: a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozik b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető, vagy c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért   Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum: - a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is. Az ügyintézés ideje 30 nap.

 

 

 

• Szociális ügyek

Cikkek száma:

1

                Tájékoztatás segélyezési rendszerről

Tájékoztatás az önkormányzati segélyezési rendszerről

 

Az önkormányzati és járási segélyezési rendszer jelentősen megváltozott.

Szenyér Önkormányzat által biztosított pénzbeni és természetbeni ellátások a következők, Szenyér Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (VI.11.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és intézményi ellátások helyi szabályozásáról alapján:

 https://or.njt.hu/onkormanyzati-rendelet/541268

 

Marcali Járási Hivatal hatáskörébe tartozó ellátások:

 

Ügysegéd elérhető a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal épületében

Szerda: 8-12 óra és 14-17 óra között és Szerda: 12-14 óra között a Szenyér, Simon J. u. 1. alatti önkormányzati épületben.

Az ügysegéd a járási hivatalok hatáskörébe tartozó ügyekben fogadja a kérelmeket, tájékoztatást nyújt

- aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészség károsodottak

   támogatása, gyermekfelügyeleti támogatás)

- időskorúak járadéka,

- ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj),

- közgyógyellátás (alanyi és normatív formák),

- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

 

Fogalmi meghatározások:

háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

 

• Adóügyek

Cikkek száma:

3

Gépjárműadó

Gépjárműadó (2020. december 31-ig terjedő időszakra megállapított gépjárműadó esetében)
A gépjárműadóról szóló részletes szabályokat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény tartalmazza.

 

2021. január 01. napjától évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg a gépjárműadót.

https://nav.gov.hu/ado/gepjarmuado

Gépjárműadó fizetési kötelezettség keletkezik

• használt gépjármű vásárlása esetén a következő év első napjával (kivéve, ha a gépjármű ki volt vonva a forgalomból),
• év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén a forgalomba helyezést követő hónap 1. napjával.

A gépjárműadó alanya:

• az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel,
• az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetében azon személy, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

 

A gépjárműadó mértéke:

Személygépjármű, motorkerékpár esetén az adótétel a gépjármű teljesítményétől és gyártási évétől függ. Az adó mértéke az alábbiak szerint alakul: 

• gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

A légrugós gépjármű és pótkocsi esetén az adó mértéke minden megkezdett 100 kg után 1.200,-Ft.
Nem légrugós gépjármű és pótkocsi esetén az adó mértéke minden megkezdett 100 kg után 1.380,-Ft.

Az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi és tehergépjármű esetén az adó mértéke minden megkezdett 100 kg után 1.200,-Ft.

Az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi esetén az adó alapja:

• hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).

A tehergépjármű esetén az adó alapja:

• a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 Ft, míg a tehergépjármű után 46.000 Ft adót kell fizetni.

A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 Ft adót kell fizetni.

Az adófizetési kötelezettség megszűnése:

• annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta (kivéve, ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával),
• gépjármű értékesítése esetén az eladás évének utolsó napjával.

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás kapcsán mind az eladónak, mind a vevőnek bejelentési kötelezettség áll fenn. Ezen kötelezettségnek az adásvételi, ajándékozási, stb. szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül kell eleget tenni a közlekedési hatóság felé.

Adómentesség:

Mentes az adó alól

• a költségvetési szerv,
• a társadalmi szervezet, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
• az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
• az egyház tulajdonában lévő gépjármű,
• a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
• a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) a tulajdonában lévő egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi után, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit legfeljebb 13.000,-Ft erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az adómentesség iránti kérelmet Hivatalunk Adóügyi Irodájánál lehet benyújtani a mentességi feltételek igazolása mellett. Felhívjuk a mentességben részesülők figyelmét, hogy a mentességi feltételek megszűnését soron kívül kötelesek az Adóügyi Iroda felé jelezni.

Iparűzési adó

Az adó alanya: a vállalkozó, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. Adóköteles a vállalkozó állandó és ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége. Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. Adóalanyt azon a településen terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallásadási kötelezettség is, ahol székhelye, illetve telephelye található.

 

Bevallást az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig a székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatóságához kell benyújtani.

Vállalkozónak az adóköteles tevékenységének megkezdésétől, a cégbíróság bejegyzésétől számított 15 napon belül bejelentést kell tenni az adóhatóságnál.

Az adó alapja: az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltséggel, a közvetített szolgáltatás értékével, és az eladott áruk beszerzési értékével.

Az adó mértéke:

1. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.
2. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint.

 

Vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Az adóelőleg összege az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál a megelőző év adójának megfelelő összeg.

 

Iparűzési adó bankszámlaszám: 67000124-11013013

 

Önkormányzati rendelet:

Szenyér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013 (XI.19.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

https://or.njt.hu/onkormanyzati-rendelet/193818

 Tájékoztató a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről  (Letölthető PDF)

Magánszemélyek kommunális adója

Az ügyintézés folyamata: 1.     Az adózó adófizetési kötelezettsége keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről adatbejelentést nyújt be az adóhatóság részére. 2.     Amennyiben az adatbejelentés hibás, hiányos, az ügyintéző adózót 8 napon belül 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. 3.     A hiánypótlás eredménytelensége esetén az adóhatóság az adózót ötvenezer forint mulasztási bírsággal sújtja és 15 napos határidő tűzésével teljesítésre szólítja fel. Ennek eredménytelen eltelte esetén az adóhatóság az adózót kettőszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és 15 napos határidő tűzésével teljesítésre szólítja fel.   Amennyiben e határidő is eredménytelenül telik el ellenőrzést rendel el. Az ellenőrzés határideje 90 nap. 4.     Amennyiben az adatbejelentés a jogszabályoknak megfelel, az adózó a hiányt pótolja, vagy az ellenőrzési eljárás az adatbejelentés jogszabályoknak való megfelelőségét állapítja meg, az adóhatóság az adatbejelentés adatai alapján hozza meg a határozatot, ellenkező esetben az ellenőrzés megállapítása alapján határoz. 5.     Adókivetés elkészítése és a határozat kiküldése. Az ügyintézési határidő 30 nap, ellenőrzés megállapításai alapján hozott határozat esetében az ellenőrzés lezárása után a határozathozatalra 60 nap áll rendelkezésre. 6.     A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül, az ellenőrzési eljárás megállapítása alapján hozott határozat ellen 30 napon belül lehet fellebbezési kérelmet benyújtani.   Kommunális adót annak a magánszemélynek kell megfizetnie, aki január 1-jén lakás haszonélvezője vagy ennek hiányában a tulajdonosa. Az adó mértéke a lakás hasznos alapterületétől függ. Minden adókötelezettséget érintő változást (ingatlan vétel, eladás, haszonélvezeti jog keletkezése, megszűnése stb.) az adókötelezettség keletkezésétől illetve megszűnésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni.   Az adó mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 8000 Ft/év.   Magánszemélyek kommunális adója  bankszámlaszám: 67000124-10006052   Önkormányzati rendelet: Szenyér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2013.(XI.19.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról  https://or.njt.hu/onkormanyzati-rendelet/193951   Magánfőzött párlat utáni jövedéki adóval kapcsolatos bejelentés ügyintézése   Az ügyintézés folyamata: 1.   Adózó a tulajdonszerzést, változást követő 15 napon belül bejelenti a desztilláló-berendezés tulajdonjogának megszerzését, illetve a bejelentett adatokban történő változást. 2.   Bejelentésről a teljesítést követő hónap 15. napjáig az adóhatóság értesíti az illetékes adó- és vámigazgatóságot.   A magánfőzésre szolgáló desztilláló-berendezést a tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban bekövetkező változást követő 15 napon belül formanyomtatványt kitöltve be kell jelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.   Magánfőzőnek minősül az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. Magánfőzés a párlatnak a magánfőző - több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs - lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.   Tartozások behajtása Az ügyintézés folyamata: 1.        A tartozások végrehajtása minden esetben hivatalból indul. 2.         Először fizetési felhívás kiküldésére kerül sor. 3.         Eredménytelen fizetési felhívás esetén végrehajtás foganatosítására kerül sor. 4.        A végrehajtási eljárás végzésben történő megszüntetéssel zárul.   Akiknek tartozása van, azokkal szemben az adóügyi iroda kötelessége végrehajtási eljárást indítani.  Feladata a önkormányzatot illető adó-, pótlék- és bírság tartozások behajtásán túl a lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, adók módjára behajtandó köztartozásainak végrehajtása is pl. elővezetési költség A végrehajtási eljárást megelőzően fizetési felhívásban tájékoztatjuk adózóinkat a hátralék összegéről és az eljárás következményeiről, és egyben felhívjuk adózóink figyelmét az önkéntes teljesítésre. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén megindul a végrehajtási eljárás, melynek során elsősorban hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér- és nyugdíjletiltásra, ingó foglalásra van lehetőség. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer Ft-ot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre is sor kerül. Adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (kimutató szerv) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt, végrehajtási eljárás keretében. Magánszemély esetében a lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata ennek a beszedése végrehajtási eljárás keretében. Az adók módjára behajtandó köztartozások behajtása során a kimutató szerv megkeresése alapján hivatalból indul az eljárás, mely során a fizetési kedvezmény iránti kérelmet az adóhatóság maga bírálja el azzal, hogy a tartozást kizárólag a behajtást kérő előzetes hozzájárulása alapján mérsékelheti.   A végrehajtás foganatosításáért minden esetben 5.000,- Ft költségátalány kerül felszámításra   Fizetési kedvezményre irányuló kérelmek ügyintézése   Az ügyintézés folyamata: 1.    Kérelem (adatlap) benyújtása 2.    Döntés meghozatala. 3.    Határozat megküldése, az ügyintézési határidő 30 nap   Az önkormányzati adóhatóság által előírt kötelezettségek teljesítését akadályozhatja az adózó átmenetileg vagy tartósan fennálló fizetési nehézsége. Az adózó a jogerős fizetési kötelezettségére vonatkozóan - adómérséklésre, automatikus részletfizetésre irányuló kérelem benyújtására csak az esedékességet követően kerülhet sor – kezdeményezheti részletfizetési, fizetési halasztási (a továbbiakban: fizetési könnyítési eljárás) és adómérséklési eljárás lefolytatását.  Fizetési könnyítés kérelmezése esetén adóhatóságunk vizsgálja, hogy a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek felróható-e, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben tőle az elvárható, továbbá átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Fizetési könnyítés az esetben is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy az adó azonnali, vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel számára súlyos megterhelést jelent. Fontos, hogy nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett, befizetett helyi adóra.  Természetes adózó kérelme alapján az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb  egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a fentiek vizsgálata nélkül is. Az adómérséklés szabályai eltérnek a magánszemély és a jogi személy kérelmezők esetében. Jogszabály alapján az adóhatóság a magánszemély adózót terhelő adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti a helyi adók, gépjárműadó (2020. december 31-ig megállapított adó esetében), bírságok és ezek járuléka (késedelmi pótlék) vonatkozásában, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.   Jogi személyek esetében adómérséklésre kivételes méltányosságból kizárólag a pótlék- és bírságtartozás vonatkozásában van lehetőség. Adóhatóságunk abban az esetben mérsékli a fennálló tartozást, ha annak megfizetése a jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.   Az adatlapot teljes körűen ki kell tölteni, és a megadott igazolásokat (jövedelem, közmű számlák, egyéb kiadások stb.) csatolni kell. A rendelkezésre álló adatok alapján adóhatóságunk komplex vizsgálatot folytat le, amely során a jövedelmi viszonyok mellett az adózó vagyoni helyzetét is figyelembe kell venni (ingatlanok, gépjármű tulajdon, nagy értékű ingóság), és ezek alapján kerül sor a döntésre.   A méltányossági eljárás illetékmentes.   A gazdálkodó szervezetek kérelmüket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.   Adó- és értékbizonyítvány kiadása   Az ügyintézés folyamata: 1.   Kérelem, megkeresés megérkezése. 2.   Amennyiben szükséges helyszíni eljárás lefolytatása. 3.   Az ingatlan értékelése. 4.   Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása. Az ügyintézési határidő 8 nap.   Az önkormányzati adóhatóság az illetékességi területén található ingatlanok esetében adó- és értékbizonyítványokat állít ki. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmazza (igazolja) az adott ingatlan jellemzői alapján, annak meghatározott forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére (hagyatéki, gyámhatósági, végrehajtási eljárások) történik. Az adó- és értékbizonyítvány kiadását a honlapról letölthető kérelem nyomtatványt kitöltve kell kérni.   Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása illetékköteles. Az illeték mértéke 4000,- Ft, melyet a 67000124-11014629 számlaszámra befizetve kell teljesíteni. A hagyatéki, valamint a gyámhatósági eljáráshoz szükséges, valamint bírósági végrehajtással összefüggésben kiadott adó- és értékbizonyítvány kiállítása illetékmentes.   Adóigazolás kiadása   Az ügyintézés folyamata: 1.   Kérelem benyújtása. 2.   Helyi adó-fizetési kötelezettség vizsgálata. 3. Az adóigazolás kiadására az ügyintézési határidő 6 nap. Lehetőség van az adóigazolási kérelem elektronikus úton történő benyújtására, de magánszemélyek esetében az adóigazolás kiadása személyesen vagy meghatalmazott útján ügyfélfogadási időben is intézhető. A nem magánszemélyek kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a kérelmüket. 3.     Az adóhatóság az adózó kérelmére nemleges adóigazolást ad ki, mellyel igazolja, hogy a kérelmezőnek nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs. Az általános adóigazolást az adózó kérelmére az adóhatóság álltja ki, amely tartalmazza az adózónak adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,  a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adat bejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat. Az adóigazolás kiadását a https://ohp-20.asp.lgov.hu/ugyinditas oldalon található formanyomtatványt kitöltve kell kérni. A nyomtatványon meg kell jelölni az adóigazolás felhasználási helyét, célját és darabszámát.       Túlfizetések rendezése   Az ügyintézés folyamata 1.     Kérelem beérkezése. 2.     Annak vizsgálata, hogy a visszautalás teljesíthető-e 3.     Ha teljesíthető, akkor a pénzügyi művelet elvégzése és a kérelmező tájékoztatása. 4.     Ha a visszautalás nem teljesíthető a kérelem elutasítása határozattal. Az ügyintézési határidő 30 nap. Ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy önkormányzatunknál nyilvántartott másik adószámlájára történő átvezetéséről (pl. más adónemben később esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása, illetve bevallás elmulasztása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tartozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára. A túlfizetés visszaigénylése során az adózónak nyilatkoznia kell arról, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás.   A gazdálkodó szervezetek kérelmüket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.

 

5. A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények

https://docs.google.com/document/d/1wsd5XrcLXFh4xUjW0x8EUFnHZ9OrEEfv/edit?usp=sharing&ouid=106650951136765459849&rtpof=true&sd=true

 

6. A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatai (név, formátum, az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama, az érintettek köre, az adatok forrása, kérdőíves adatfelvétel esetén a kitöltendő kérdőív), az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az e törvény szerinti azonosító adatai; a közfeladatot ellátó szerv által – alaptevékenysége keretében – gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei

https://docs.google.com/document/d/1MqGwrr0iHdAJ2XQsOIvXSu53DwHRgYyZ/edit?usp=sharing&ouid=106650951136765459849&rtpof=true&sd=true

 

7. A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványainak címe, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány ingyenessége, illetve a költségtérítés mértéke

-

8. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza

Szenyér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013.(VI.11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete (egységes szerkezetben)

 https://or.njt.hu/onkormanyzati-rendelet/194081

 

9. A törvény alapján közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok; a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától

https://szenyer.hu/cpg/964394/Jegyzokonyvek

 

10. A közfeladatot ellátó szerv általközzétett hirdetmények, közlemények

https://szenyer.hu/

 Feltöltés alatt

11. A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok szakmai leírása, azok eredményei és indokolásuk

https://szenyer.hu/cpg/336925/Palyazatok

https://szenyer.hu/

 

12. A közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai

https://szenyer.hu/

13. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje, az illetékes szervezeti egység neve, elérhetősége, az információs jogokkal foglalkozó személy neve 

Közérdekű adatok igénylése.docx - Google Dokumentumok

14. A közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményei, időbeli változásuk

Közérdekű adatok igénylése.docx - Google Dokumentumok

Központi Statisztikai Hivatal (ksh.hu)

15. A közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező statisztikai adatszolgáltatás adott szervre vonatkozó adatai

Közérdekű adatok igénylése.docx - Google Dokumentumok

Központi Statisztikai Hivatal (ksh.hu)

 

16. Azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv az egyik szerződő fél.

Közadatok újrahasznosítása.docx - Google Dokumentumok

Közérdekű adatok igénylése.docx - Google Dokumentumok

 

17. A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek

Közadatok újrahasznosítása.docx - Google Dokumentumok

Közérdekű adatok igénylése.docx - Google Dokumentumok

 

18. A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös és egyedi közzétételi lista

Önkormányzatunkra nem vonatkozik. 

 

19. A közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítás céljára elérhető kulturális közadatok listája a rendelkezésre álló formátumok megjelölésével, valamint a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítható közadat típusokról való tájékoztatás, a rendelkezésre álló formátumok megjelölésével

Közadatok újrahasznosítása.docx - Google Dokumentumok

 

20. A 19. sor szerinti közadatok és kulturális közadatok újrahasznosítására vonatkozó általánosszerződési feltételek elektronikusan szerkeszthető változata

Közadatok újrahasznosítása.docx - Google Dokumentumok

 

21. A 19. sor szerinti közadatok és kulturális közadatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátásáért fizetendő díjak általános jegyzéke, a díjszámítás alapját képező tényezőkkel együttesen

Közadatok újrahasznosítása.docx - Google Dokumentumok

 

 

22. A közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerinti jogorvoslati tájékoztatásáról szóló törvény szerinti jogorvoslati tájékoztatás

Közadatok újrahasznosítása.docx - Google Dokumentumok

 

 

23. A közfeladatot ellátó szerv által megkötött, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint kötött kizárólagos jogot biztosító megállapodások szerződő feleinek megjelölése, a kizárólagosság időtartamának, tárgyának, valamint a megállapodás egyéb lényeges elemeinek megjelölése

Közadatok újrahasznosítása.docx - Google Dokumentumok

 

24. A közfeladatot ellátó szerv által kötött, a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint a kulturális közadatok digitalizálására kizárólagos jogot biztosító megállapodások szövege

Közadatok újrahasznosítása.docx - Google Dokumentumok

 

25. A közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerinti azon jogszabvály, közjogi szervezetszabályzó eszköz, közszolgáltatási szerződés vagy más kötelező erővel bíró dokumentum (vagy az annak elérhetőségére mutató hivatkozás), amely az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadat gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és terjesztéséveé összefüggő költségek jelentős részének saját bevételből való fedezését írja elő a közfeladatot ellátó szerv részére

Közadatok újrahasznosítása.docx - Google Dokumentumok